KELL-E NEKÜNK IRODALMI ÜGYNÖK?
Akkor miért nem volt eddig
hazánkban irodalmi ügynök? Olyan, aki körbenézett s megállapította: az ország
hivatalos nyelve a magyar, legtöbben csak ezt a nyelvet beszélik. Számukra,
mint kulturális fogyasztók számára magyar nyelven kell írni. Közhely, de igaz:
egy nyelv nem csupán betűk-hangok, szavak, mondatok, hanem sokkalta inkább ezek
révén megértett gondolatok, érzelmek, hangulatok, amelyek az adott
civilizációban és nemzeti kultúrájában gyökereznek. Ezért van az, hogy meg
lehet tanulni egy idegen nyelvet, de minden ember édesanyja nyelvén érez és ért
legjobban, ezen a nyelven tud álmodni!
A fenti tételből következik –
vagy következne –, hogy a magyar nyelvű piacra leginkább magyar írók műveit
kell adni. De! A holt költőket és írókat kiadják, újból s újból, viszont esélyt
az újaknak úgy tűnik, keveset adnak. Mert máris kész, külföldön világsiker
írókat várnak-várnának a garantált üzleti siker reményében a kiadók.
Próbálkozzunk hát külföldön? A
külföldi kiadók viszont azt mondják: hohó, előbb anyanyelveden bizonyíts! Ott
mennyit adtak el belőled?
A kör tehát bezárult! A ma
élő, kezdő, vagy kevésbé kezdő, de még kevésbé ismert magyar író számára ördögi
ez a kör, amelyből kitörni sohasem lehet. Vagy mégis?
Van remény!
A teljes cikk
Kapcsolódó hírek:
Más bolygó - amely a miénk is, meg nem is
Joyce Carol Oates: Luxusvilág - amely máshol van
Bérczes László beszélgetőkönyve Cseh Tamással
Petrusák János író