ESZKÖZEINK – RÉGEN ÉS MA

A könnyebb, kézzel is könnyen tartható kamerák megjelenésével lehetőség nyílt arra, hogy nemcsak filmgyártó vállalatok, televíziótársaságok készítsenek kisebb filmeket, hanem magánszemélyek is. Persze ebben az időben még teljesen más volt a filmkészítés, mint napjainkban.

Filmrögzítés

Klubunk alakulásakor, a 60-as évek második felében az akkor modernnek számító kézi kamerákkal kezdtünk mi is. A mérete ugyan nem volt nagy, használata, legalábbis mai fogalmaink szerint, mégis nehézkes volt.

BEMUTATKOZÁSI LEHETŐSÉGEK

A kezdeti években igazi bemutatkozási lehetőségünk nem volt, az elkészült filmeket a filmklub keretében magunknak vetítettük le. Nem is csoda: a celluloid szalagon lévő filmeket csak speciális vetítővel lehetett megtekinteni, melynek befűzése, kezelése is szakértelmet kívánt.

Amikor megjelent a videotechnika, sokkal egyszerűbb lett a dolgunk, és ez nemcsak a felvételre, a vágásra, hanem a vetítésre is igaz. Elsősorban ekkor is még a klub keretében, magunknak vetítettük le filmjeinket, hogy meghallgatva egymás véleményét, javíthassunk műveinket.

BÁTRAN LEGYÜNK AMATŐRÖK!

Nem csak most, hanem már „ősidők óta” dúl a vita és a „harc” az úgynevezett amatőrök és az úgynevezett – vagy a magukat így nevező – profik között. Nem csupán a filmművészet – filmkészítés – hanem mindenféle művészet és a sport területén is. Régen és most is presztízs s anyagai okai vannak annak, kit hová sorolnak be, vagy sorolja be önmagát. (Hogy ezt az önbesorolást mások elhiszik, vagy sem, az már más kérdés!) Sokan pedig írásban vagy élőszóban sértő szándékkal mondanak valakit amatőrnek, vagy éppen szájbiggyesztve profinak.

ALKOTÓTÁBOROK

Az értelmező szótárak – internetes és nyomtatott – szerint alkotó az, aki szellemi vagy fizikai munkával tudatosan új alkotást teremt. Az alkotás – alkotó – fogalma kézen fogva jár a kreativitás fogalmával, mivel igazán alkotni csakis gondolati és gyakorlati-cselekvéses képességek sajátos összerendezettségével, azaz alkotókészséggel lehet és szabad. Ez az alkotókészség (kreativitás) fontos személyiségtulajdonság, hiszen az alkotási vágy a mindennapi viselkedésben, magatartásban is megnyilvánul.

A NYÍRI AFK

Filmezni kell!

Ez a kényszer, vágy, szenvedély, ösztön – nevezzük sokféleképpen – hajtja a világ sok-sokezernyi filmesét. És hajtotta mindenkor. Hajtja és hajtotta a magyar filmeseket is. A magyar film – filmművészet – sosem volt fényévekre lemaradva a világ élvonalától. Ezt tudja a szakma, ha a film- és tévénézők a dömping-termelők rohamai alatt fulladozva nem. A Sziklay testvérek a nyugat-európai filmes kezdetekkel egy időben forgatták le – s akkor csodájára jártak ennek – a millenniumi ünnepségeken Ferenc József császár-király látogatását.

A MI FILMKÖNYVÜNK - részlet

KÖSZÖNTŐ

Üdvözlünk minden Olvasót!

Ami egy kissé azért is fura, mivel filmesek vagyunk. Teljes – hivatalos – nevünkön a NYÍRI AMATŐR ÉS FÜGGETLEN FILMESEK EGYESÜLETE A KULTÚRÁÉRT tagjai. Ezt a nevet meghagyjuk hivatalos levelezésünkhöz, s a mindennapokban a NYÍRI AFK Egyesület nevet, vagy még rövidebben a NYÍRI AFK nevet használjuk.

Nevünkben a NYÍRI lokális hovatartozásunkra utal, hiszen nyírségiek, azon belül legtöbben nyíregyháziak vagyunk.

A MI FILMKÖNYVÜNK! - Nyíregyházi amatőr és független filmesek könyve - 50 év és benne 10

Elődszervezetünk, amelyből alakult az egyesületünk a NYÍRI AFK Klub volt, amely 1968-ban alakult, így idén 50 éves! Egyesületünk pedig, mivel 2008-ban lett bejegyezve, így éppen 10 éves! (Erről egy internetes kiadvány készült Nyíregyháza MJV támogatásával, amely ingyenesen letölthető a Magyar Elektronikus Könyvtár oldaláról.  http://mek.oszk.hu/18700/18723

A MI FILMKÖNYVÜNK!

A IX. Országos Független Helytörténeti Dokumentumfilm Szemle megrendezése és az 50 éves klub, 10 éves Egyesület „születésnapja” egy rendezvény keretében

A Nyíri Amatőr és Független Filmesek Egyesülete a Kultúráért (közhasznú egyesület, rövid neve: NYÍRI AFK Egyesület, vezetője Petrusák János) minden páros évben megrendezi – 2002-től kezdődően – az Országos Független Helytörténeti Dokumentumfilm Szemlét. Ebben az évben pedig az 1968-ban alakult, idén 50 éves klubot s a 10 éves egyesületet is ünnepelték.

Petrusák János dráma-, forgatókönyv- és újságíró volt a nyíregyházi könyvtár vendége

Szeptember 27-én a Móricz Zsigmond Kulturális Egyesület Alkotó tagtársak c. sorozata 24. alkalmán Petrusák János író, drámaíró, forgatókönyvíró, újságíró, tanár mutatta be életét és munkásságát egy jóízű beszélgetés keretében a Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtárban.

A sokoldalú alkotó beszélgetőpartnere Martinovszkyné Kondrák Margit, a Zrínyi Ilona Gimnázium irodalom tanára volt.

Petrusák János - Összeomlások - egy előadás kritikája

Írta: Hajzer Andy

Élet a szuterénben. Várakozások, csalódások, felemelkedések, összeomlások. Helyzetjelentés a mai valóságból!

„A főhős: az ember! A mai. Aki pályáz, hogy reménye legyen. Hogy élete legyen. Vagyis munkája, hogy legyen pénze és élete. Fő is a feje rendesen, mert interneten kell küldenie a pályázatot – időre, ami fogy! – az irodaházba. A szomszédba. Oda se személyesen, sem levélben nem lehet!